Ma rendezik a francia nemzetgyűlési választás második fordulóját, amely eldönti, hogy mennyire lesz könnyű Emmanuel Macron elnök nemrég megkezdett újabb ötéves ciklusa. A parlamenti többség megszerzése ugyanis szükséges feltétele annak, hogy a mindenkori államfő képes legyen megvalósítani programját. A választásra jogosultak 19 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami fél százalékponttal magasabb az első fordulós rekordalacsony részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium - írja az MTI.
Ma rendezik a francia nemzetgyűlési választás második fordulóját, amely eldönti, hogy mennyire lesz könnyű Emmanuel Macron elnök nemrég megkezdett újabb ötéves ciklusa. A parlamenti többség megszerzése ugyanis szükséges feltétele annak, hogy a mindenkori államfő képes legyen megvalósítani programját. Ellenkező esetben politikai alkukra kényszerülhet, amely jelentősen megnehezítheti az ország vezetését. Szélsőséges esetben pedig az is elképzelhető, hogy az ellenzék soraiból kell miniszterelnököt kineveznie – azaz társbérlet alakul ki –, amely minden francia államfő rémálma. Jóllehet Macron pártjának így is jó esélye van megnyerni a választást, 25 év után először fordulhat elő, hogy a parlamenti többség elérése valódi kihívást jelent majd a francia elnök pártja számára.
Az ukrajnaihoz hasonló válságok kezeléséhez egy „valóban európai” Franciaországra van szükség – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő pénteken, a BFM francia hírtelevíziónak ukrajnai látogatását követően és a franciaországi választások előtt nyilatkozva.
„Mind Németország, mind mi, és mások is úgy hisszük, hogy ezek hazugságok. Valójában politikai célokra használják a gázt, ahogyan a gabonát is politikai célokra használják” – jelentette ki tegnapi történelmi kijevi látogatásán Mario Draghi olasz miniszterelnök arra reagálva, hogy az orosz elnöki szóvivő szerint nem előre megfontolt a gázszállítások mérséklése az Északi Áramlat 1-en, annak csupán a nyugati szankciókból eredő technikai oka van.
Németország, Franciaország, Olaszország és Románia vezetői csütörtökön Ukrajna és Moldova uniós tagjelöltként való elfogadása mögé álltak, eloszlatva az Oroszország Ukrajna elleni háborúja közepette tanúsított álláspontjukkal kapcsolatos kételyeket - írja a Politico.
Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő csütörtökön Kijevbe érkezésük után felkeresték az ukrán főváros Irpiny negyedét, ahol Klaus Iohannis román elnök is csatlakozott hozzájuk.
A francia államfő az ukrajnai Irpinben tett látogatása során közölte, hogy szerinte az háborús bűnök és mészárlások történtek a városban, amelyekért Oroszország a felelős – írja a Sky.
A francia politika sokáig meghatározó ereje, a konzervatív jobboldal, az elmúlt évtizedben fokozatosan szorult vissza az ellenzéki szerepbe, s a párt nemzetgyűlési frakciója a parlamenti választások második fordulója után várhatóan a felére zsugorodik, a jobbközép Köztársaságiak ugyanakkor a mérleg nyelvének szerepét tölthetik be Emmanuel Macron államfő második ötéves mandátuma alatt - jelentette az AFP francia hírügynökség szerdán.
A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal - hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a romániai Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat.
A német kormány szóvivője nem erősítette meg azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel Kijevbe látogatna.
Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával az élen végzett a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, de alig 21 442 vokssal előzte meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett – derül ki a francia belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos végeredményből.
Mihamarabbi katonai támogatást és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását kérte Berlintől, Rómától és Párizstól Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild című német lapnak adott, vasárnap közzétett interjúban.
Áprilisban elnökválasztást tartottak Franciaországban, amelyet a 2017 óta hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron nyert meg populista ellenfelével, Marine Le Pennel szemben. A frissen újraválasztott elnök azonban nem dőlhetett hátra, hiszen júniusban tartják a nemzetgyűlési választásokat, amelynek ma van az első fordulója. A nemzetgyűlési választást gyakran nevezik az elnökválasztás harmadik fordulójának is, hiszen ennek eredményétől függ, hogy az elnök mekkora mozgásteret kap elképzeléseinek megvalósítására. Ha ugyanis Macron pártja a vártnál rosszabbul szerepel és az ellenzék győzedelmeskedik, könnyen elképzelhető az úgynevezett társbérleti rendszer, amelyben a végrehajtó hatalmat meg kell osztani a más politikai oldalról érkező államfő és kormányfő között. A közvélemény-kutatások eddig ugyan Macron győzelmét valószínűsítették, a mostani voksoláson egységesen induló baloldal azonban könnyen keresztülhúzhatja az elnök terveit.
A választásra jogosultaknak mindössze 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium. A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.
Olaf Scholz német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel és Mario Draghi olasz kormányfővel együtt látogathat el Kijevbe egy vasárnapi német lapjelentés szerint.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A voksolás legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban, ami elengedhetetlen lenne a tervezett reformok végrehajtásához.
Több mint 100 napja tart az ukrajnai háború, amelynek az intenzitása továbbra sem csökken, sőt, az orosz erők az ukrán vezérkar szerint megerősítik az egységeiket a Szlovjanszkhoz vezető utakon, miközben a kelet-ukrajnai város felé irányuló offenzíva folytatására készülnek. A közeli Szeverodonyeckben is folytatódtak a harcok, beszámolók szerint a heves összecsapásokban teljes alakulatok vesznek oda. Közben Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy több robbanást is lehetett hallani az ukrán fővárosban vasárnap hajnalban, amelyet megelőzően megszólaltak a légvédelmi szirénák is. Természetesen nem csak a csatatereken, hanem a nemzetközi politikai porondon is zajlanak az események: Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, Vlagyimir Putyin történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, míg Joe Biden amerikai elnök már arról beszélt egy sajtótájékoztatón, nem zárható ki, hogy végül Ukrajna Oroszországnak adja területeinek egy részét a béke érdekében.
Az elmúlt órák legfontosabb hírei:
1. Emmanuel Macron francia elnök szerint Vlagyimir Putyin történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, amelynek következtében elszigetelődött.
2. Rendkívül heves összecsapások zajlanak Szeverodonyeck térségében, beszámolók szerint teljes alakulatok vesznek oda a harcokban.
3. Joe Biden amerikai elnök egy sajtótájékoztatón kijelentette, nem zárható ki, hogy Ukrajna végül Oroszországnak adja területeinek egy részét a háború lezárása érdekében.
4. A Reuters beszámolója szerint vasárnap hajnalban több robbanást is lehetett hallani Kijevben, amelyeket megelőzően működésbe léptek a légvédelmi szirénák az ukrán fővárosban.
Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap kijelentette: új szintet kellene létrehozni a teljes jogú európai uniós tagság és az együttműködés között az olyan országok számára, mint Ukrajna és Moldova.
